| |
K. A. - S. G. A tartalom kezdetleges, a szuperportálok hiányoznak, ugyanakkor két millióan neteznek rendszeresen; de a RomTelecom árpolitikája továbbra is a fejlõdés akadálya. Friss adatsorunk a hazai internet állapotáról.
HIRDETÉS _________________________________________ 1. Hagyományos telefónia, távközlés-liberalizáció, kábeltévé, mobiltelefon 1.1. RomTelecom, OTE International A volt állami telefontársaság, jelenleg a görög OTE International telekomcég 54,01%-os tulajdonában levõ RomTelecom monopóliuma a vezetékes telefonos távközlésre január 1-én szûnt meg. Eddig a cégnek három konkurense lépett be a piacra, a nagyváradi és bukaresti központú RDS&RCS, a kolozsvári központú Astral Telecom, és a bukaresti PC Net. Az elõbbi két cég kábeltévé- és internetszolgáltató egyben, a PC Net 2002 végéig csak internet-szolgáltatással (ISP) foglalkozott. E három cégen kívül az Atlas Telecom magáncég, valamint két állami tulajdonú társaság készül belépni a piacra, a Román Államvasutak (SNCFR) és a Román Posta, de a két vezetõ mobilszolgáltató, a Connex/Mobifon és az Orange is érdeklõdik a vezetékes telefonpiac iránt. Az OTE a RomTelecomnak hivatalosan január 31-tõl többségi tulajdonosa, miután 520 millió dollárba került a társaságnak a többséget biztosító, legutóbb megvett 16%-os részvénycsomag (készpénzben 30 millió dollárt fizetett a cég az államkasszába, a többit beruházások, kölcsönök és tõkeemelés teszi ki). A RomTelecom vesztesége tavaly 64,6 millió euró volt – ez 38,9%-kal több a tavalyelõttinél. 948,8 millió eurós bevétele alig (0,7%-kal) maradt el a 2001-estõl. Tavaly év végén a cég 4,2 millió telefonvonalat mûködtetett, tavalyelõtthöz képest tehát 3,4%-kal fejlesztették a vonalhálózatot. A száz lakosra számított telefonvonalak száma az 1998-as 14,4-rõl 20-ra nõtt, köszönhetõen egyrészt annak, hogy a vonalak száma 3,4 millióról 4,2-re emelkedett, és a lakosság lélekszáma az 1992-es 23 millióról a 2002-es népszámlálásra 21 millió 698 ezerre csökkent. Falusi környezetben azonban csak 2-5%-os a telefon-elterjedtség. A román kormány 1991-ben kitûzött 15 éves telekom-fejlesztési stratégiája szerint 2005-re 7,2 millió telefonvonal és 30%-os penetrációs ráta a cél. A liberalizáció kezdete óta a RomTelecom/OTE két fontos bejelentést tett, amely legalábbis jelzi azt, hogy a cég igyekszik mindél jobb pozíciókat kialakítani arra az idõszakra, mire konkurensei kellõképpen megerõsödnek a távbeszélgetések és a helyi beszélgetések piacán. Az elsõ bejelentéssor a társaság által birtokolt, az 1800 Mhz-es frekvencián szolgáltató Cosmorom nevû mobilcéggel volt kapcsolatos. A Cosmorom-ot gyakorlatilag a két nagy szolgáltató (Connex/Mobifon, Orange) és a feltörekvõ harmadik, a Zapp/Telemobil kiszorította a piacról. Míg február 5-én, az OTE ügyvezetõ alelnöke, Jordanisz Aivazisz úgy nyilatkozott, el kell adni a veszteséges céget, addig az OTE részvényei 2%-al estek az athéni tõzsdén, mert a cég aztán azt közölte, e bejelentés ellenére több mint félmilliárd eurót fektet be a Cosmoromba. Az OTE profitja tavaly 9,4%-ot csökkent. A másik bejelentés arra vonatkozott, hogy a cég dolgozóinak egyharmadát, mintegy 9000 alkalmazottját leépíti, mert az õ felkészültségük nem felel meg a versenyhelyzet kihívásainak. A legfrissebb, áprilisi bejelentés szerint a cég emeli elõfizetési díjait és a készülékek, telefonvonalak telepítési árait, de ezzel párhuzamosan 2005-ig fokozatosan csökkenni fog a távolsági és a nemzetközi beszélgetések ára. A helyi hívások ára egyelõre változatlan marad (ezzel nem kedveznek az internet-használat gyorsabb terjedésének), másrészt inkább a szolgáltatás minõségi javítására fognak törekedni a hálózatbõvítés helyett. A RomTelecom 2001-2002 folyamán építette ki a korszerû távközlési cégeket jellemzõ szolgáltatásokat: ISDN, ingyenes zöld szám, helyi hívás díjával bárhonnan hívható Unitel-szám (kék szám), IP-alapú kártyás nemzetközi beszélgetés (az Euroweb internetszolgáltatóval együttmûködésben), egységes betárcsázó szám ISP-k részére (UIAN), telekonferencia-szolgáltatás, elõfizethetõ telefonközponti üzenetrögzítõ-szolgáltatás. 1.2. A liberalizáció A liberalizálás törvényi hátterét a romániai távközlési fõfelügyelet (ANRC) dolgozta ki. Az elsõ gyakorlati lépés a nemzeti telefonszámrendszer számmezõinek 2002. június 15-i átalakítása volt úgy, hogy az alternatív szolgáltatók is elõhívószámhoz juthassanak. A liberalizáció jogi elõkészítése 2002 nyarán és õszén zajlott, a december 26-i határidõre 235 RomTelecom-konkurens cég kapott engedélyt vezetékestelefon-szolgáltatás biztosítására. Az engedélyezési eljárásnak nem volt különösebb bürokratikus akadálya. A három legnagyobb alternatív szolgáltató közül kettõ, a PC Net és az RDS&RCS december-január folyamán mutatta be internet-protokoll alapú, az ügyfelet rendszerint sorszámozott kártyával azonosító távbeszélõ szolgáltatását. Rajtuk kívül a többek között Magyarországon és Csehországban jelen levõ Euroweb (Magyarországon NeoPhone néven szolgáltat) kínál IP-telefóniát. Ennek köszönhetõen a nemzetközi hívások akár 5-10-szer is kevesebbe kerülhetnek. A liberalizáció után hat nappal a PC Net már azt jelentette be, ezren vásároltak már VoIP-telefonkártyát. Az ANRC január-március folyamán több regionális (bukaresti és konstancai) alternatív telefonszolgáltató részére jelölt ki számmezõket. Az Astral, a PC Net és az RDS&RCS áprilisban összesen 1,7 millió telefonszámot tud biztosítani ügyfeleinek, amelyek – az általános közép-kelet-európai helyzethez hasonlóan – elsõsorban a táv- és nemzetközi beszélgetések piacán inkább érdekelt cégek. További érdekes fejleménye lehet a liberalizációnak, ha saját, az utóbbi három évben korszerûsített belsõ kommunikációs rendszerüket kihasználva a Román Posta, az Államvasutak és az Electrica villamosenergia-vállalat is belép a piacra. Az Astral viszonylag késõn, április közepén jelentette be, hogy saját IP-alapú telefonrendszere tesztfázisban van. Ennek oka az lehet, hogy a cég saját rendszert dolgoz ki azért, hogy egyszerre tudjon hang-, internet- és kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtani, egyazon technológiára épülve. Az Astral által használt hangtovábbítási platform gyakorlatilag abban áll, hogy a hangjelzéseket az internetes adatforgalommal együtt üvegszál-kábeleken továbbítják. A hangjeleknek megfelelõ adatcsomagok elsõbbséget élveznek a többi továbbított adattal szemben, így kiküszöbölhetõ lesz az IP-technológiára jellemzõ torzulás – legalábbis a cég ezt ígéri. A közép-kelet-európaihoz képest eltérõ állapotot eredményezett az, hogy a távközlési monopólium feloldása relatíve késõn azután történt, miután a nemzetközi távközlési piac boom-ja végetért, ennek következménye, hogy tõkeerõs, multinacionális befektetõ az OTE-n kívül nem lépett be a romániai telefonos távközlés piacára. Így a telefonpiacon fellépõ három RomTelecom-konkurens közül egyedül a PC Net-be fektetett be 1,5 millió dollárt a Romániai Posztprivatizációs Alap (RPPF) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EU és a GED Eastern Fund segítségével. Így a cég 40%-a a RPPF tulajdonában van. Az RCS&RDS kicsivel több, mint 50%-a nagyváradi születésû 32 éves üzletember, Teszáry Zoltán tulajdona, a cég egyharmadát az osztrák EPIC és az amerikai Sierra Quadrant befektetési alapok tulajdonolják. Az Astral négy internet- és kábelszolgáltató – Kappa, Dynamic Network Technologies (DNT), Canad Systems Brasov, Delta Soft – felvásárlásával és beolvasztásával alakult (megjegyzendõ, hogy a DNT Soros György befektetése volt a romániai internetpiac fejlesztésébe). Tehát ezek a cégek a magyarországi alternatívokkal ellentétben többségükben hazai/romániai tulajdonban vannak, amely elvileg ugyan korlátozza terjeszkedési kapacitásaikat, de ezzel ellentétben dinamikus fejlõdést mutatnak. További eltérés, hogy nincs tudomásunk olyan szakmai érdekvédõ egyesületrõl, testületrõl, amely e cégek álláspontját kollektíven képviselné akár a kormánnyal, akár a RomTelecommal szemben. 1.3. Kábeltelevíziózás Romániában a Kábelszolgáltatók Egyesülete (amely szakmai egyesületként 78 kábeltelevízió-szolgáltatót tömörít, köztük olyan, a piac jelentõs hányadát birtokló cégeket, mint a UPC vagy a fentebb említett Astral) 2001-es adata szerint 6,5 millióan kábeltévéznek, a szolgáltatáscsomagokra több, mint 2 millióan fizetnek elõ (a különféle becslések 2,7-3,3 millió elõfizetõt számolnak). A kábeltévés piac 22-24%-át az RCS&RDS birtokolja 2003 április 3-a óta, mikor a cég felvásárolta az addig negyedik helyen álló Terrasat 100%-os részvénycsomagját. A második helyen az Astral Telecom áll 20%-kal. A harmadik helyen a szintén lendületesen terjeszkedõ UPC Romania áll 12-15%-kal, amely 2002 végén hat város (Bukarest, Botosani, Focsani, Kolozsvár, Ploiesti és Sepsiszentgyörgy) hét helyi kábeltelevíziós cégét vásárolta fel. A felvásárlás és korszerûsítés a cég állítása szerint 60 millió dollárba került. A Kábelszolgáltatók Egyesülete már 2001-ben jelezte, hogy be kíván lépni a telefon- és internetszolgáltatási piacra, de ezt a lépést eddig csak az Astral és az RCS&RDS tette meg, a UPC Romania egyelõre csak tervezi internetszolgáltatás beindítását. A távközlési fõfelügyelettõl viszont több tíz helyi kábeltévés cég is kikérte telefonszolgáltatói mûködési engedélyét. 1.4. Mobiltelefónia Mobiltelefont 4,4 millió romániai állampolgár használt 2002 májusában, a Roland Berger & Partner (RBP) piackutató cég becslése szerint ez a szám idénre eléri az 5 milliót, ezáltal meghaladja az elõfizetéses RomTelecom-vonalak számát. A hivatalos statisztikák szerint többen tartanak fent mobiltefont, mint ahányan aktív keresõknek számítanak. Az RPB piaci elemzése szerint akárcsak Magyarországon, a mobilpiac konszolidálódásával egyidõben fog csökkenni az egy felhasználóra esõ átlagbevétel (average revenue per user, ARPU), aminek oka az, hogy a pre-pay, azaz feltöltõkártyát alkalmazó felhasználók száma növekszik. George Szkarpelisz, az OTE International vezérigazgatója január végi nyilatkozatában arra hivatkozott, az Európai Unióban 50-60%-os a mobiltelefon átlagos elterjedtsége, Románia átlaga ehhez képest 20-22%. A Mobile Communications március végi nemzetközi statisztikája (közli a prim.hu) szerint az EU-csatlakozó országok közül Szlovéniában 100 lakosra 85, Csehországban 84, Magyarországon 68, Szlovákiában 53, Lengyelországban 35 készülék jut. A sort Románia zárja 23 készülék/100 lakossal, megjegyzendõ viszont, hogy az ország a lakosság lélekszámát tekintve a fenti listán csak Lengyelországgal vethetõ össze. A mobiltelefónia az országban 1992-ben indult, mikor a 450 Mhz-en analóg eljárással szolgáltató Telemobilnak alig több, mint 100 elõfizetõje volt. A 900-as frekvenciát 1996 végén árverezte el két konzorciumnak a "második rendszerváltó" Ciorbea-kormány. Connex néven elõször 1997 áprilisában a Telesytem International Wireless (TIW, Kanada) és a Vodafone vezette MobiFon konzorcium indította el szolgáltatását, majd Dialog (a pre-pay márkanév Alo volt) néven a France Telecom (FT) és az Alcatel Romania vezette MobilRom részvénytársaság. Az FT 2000 májusában vásárolta fel a brit Orange mobilcéget és úgy döntött, e márkanéven futtatja minden mobilszolgáltatását. A romániai Dialog 2002 április 14-e óta alakult át Orange márkanévvé. A cégek adatszolgáltatása szerint a Connex felhasználóinak száma meghaladja a 2,6 milliót, az Orange-é a 2,02-t. A Connex Xnet néven 215 ezer ügyfelének internetszolgáltatást is biztosít. A Cosmorom körülbelül 200 ezer elõfizetõvel rendelkezik, e cég jövõjét beárnyékolja, hogy lefedettsége a vezetõ két cég 92-95%-hoz képest messze elmarad. A két vezetõ szolgáltató között árverseny alakult ki, ez odáig vezetett, hogy az Orange hálózata a 19 óra után hívások részbeni ingyenessé tétele miatt gyakorta telítõdik, elérhetetlen. A versenyre jellemzõ adat, hogy 2001-ben a mobilszolgáltatók a reklámpiac 21%-át adták, és összesen 46,1 millió dollárt költöttek reklámcélokra. A Connex szervezeti elõnye, hogy kisebb mértékû multinacionális-bürokratikus megkötöttsége miatt sokszor piacvezetõ helyzeteket teremt egy-egy új szolgáltatás bevezetésével, reklámkampányai nemzetközi mércével mérve is üdítõen országra-szabottak és innovatívak. Az Orange ez ellen agresszív árháborúval veszi fel a versenyt. A mobilpiac 2001 decemberi meglepetése volt, hogy az elsõ romániai mobilszolgáltató, a Telemobil Zapp néven a fõleg Ázsiában használt CDMA2000 standard szerint építette át 450 Mhz-es rendszerét, amely így unikum Európában. A projektbe 450 millió dollárt fektetett be az Inquam konzorcium (tulajdonosa a Qualcomm és az Omnia befektetési alap). A GSM-szabványnál korszerûbb standard 153 kb/sebességû adatátvitelt, mobil internetezést kínál úgy, hogy a felhasználó a szokványos HTML-formájú oldalakat böngészheti telefonján, másrészt a készülék számítógép-modemet is helyettesíthet. A cég agresszív terjeszkedési politikáját jellemzi, hogy egy év alatt az ország városi környezetben élõ lakosságának 85%-át elérte szolgáltatásával. A cég intelligens marketingfogásokat is bevet: a fogadott hívások után egy fél éven keresztül kedvezményeket kaptak a felhasználók, másrészt céges ügyfeleik részére kialakított árajánlatuk vonzóbb a két vezetõ szolgáltatóénál. A Zapp népszerûségét behatárolja, hogy a kapható CDMA-készülékek típusának száma mindössze három. Az eddigi marketingfogásokat figyelve elõreláthatóan a Zapp márkanév tovább fog erõsödni az idén. A fentieket összegezve elmondható, hogy a RBP elõrejelzése valószínûleg valóra válik. A Connex és az Orange egyaránt nyereséges vállalkozássá vált 2002-ben. A két cég közül eddig egyik sem vezette be az általános másodperc alapú számlázást, és ami eddig csak elõfizetõi panasznak számított – ti. hogy a cégek feltupírozzák a mobilszámlákat – azt már a távközlési fõfelügyelet február 13-án hivatalosan is követelte a két társaságtól úgy fogalmazva, hogy „áraikat igazítsák a költségeikhez”. A mobiltelefónia romániai népszerûségére jellemzõ, hogy nagyon magas a használt készülékek fekete- és szürkeimportja, minden nagyobb városban több tíz cég hirdet készülék-kártyafüggetlenítést, feltörést, és ez ellen semmilyen hatóság nem lép fel – az is igaz, hogy ilyen akció a szürke- és feketepiac nagysága miatt nem lehetne hatékony. Ugyan hologrammal még nem kellett ellátni a készülékeket, mint Ukrajnában, de a Nokia máris figyelmeztetést adott ki a használt telefonok kapcsán, másrészt a Távközlési és Infotechnológiai Minisztérium (MCTI) arra kötelezte a forgalmazókat, részletes tájékoztatóban tüntessék fel a készüléken a sugárzási értékeket. _________________________________________ 2. Az internetezés és internet-piac 2.1. Internetes tartalom Annak ellenére, hogy az internetes reklámügynökségek megrendelõik üzeneteinek hatékony elhelyezéséhez érvényes és jó színvonalú tartalmat keresnek, az Indexhez vagy Origóhoz hasonló romániai (és természetesen román nyelvû) szuperportál nem létezik.. A tartalom kezdetlegességét jelzi, hogy a Netbrige Investment által mûködtetett Trafic.ro ingyenes látogatosságmérési szakoldalon -- amit annak ellenére, hogy a mûködtetõ bizonyos mennyiségû, ezen az oldalon auditált tartalommal is jelen van a piacon, a szakma referenciának tekint -- internetszolgáltatók freemail-oldalai, illetve az off-line kiadványok on-line archívumai vezetnek. Romániai vállalkozók nem licencelik a .ro domain számára a nagy internetes keresõk motorjait, saját szerkesztõséggel és médiaszerû koncepcióval kialakított román nyelvû tartalmat gyártó önálló szerkesztõségekrõl beszélni jelen pillanatban nem lehet. Az internet mégis a mindennapok részeként, ha nem is a többség számára, de kommunikációs médiumként igenis jelen van. Hogy csak az elrettentõ példákat említsük, on-line terjesztették névtelen alkotóik tavaly az úgynevezett Armageddon-jelentések nagy részét (ezek a sajtó által felkapott, fõleg a korrupció témájával foglalkozó provokatív-underground országjelentések voltak), illetve márciusban megszületett az elsõ romániai pszichiátriai beutaló internet-függõség látleletével. Szempont lehet, hogy egy februári jelentés szerint a nemzeti regisztrátor-hatóság, a Romanian National Computer Network (RNC) bejegyzett ".ro" domainek száma 46.800, ami 55%-al több, mint a 2001-es évvégi adat. Egy ro-s domain ára a kezdeti nettó 100 dollárról mára 45-50-re csökkent. 2.2. Kormányzati intézkedések és e-aláírás A tartalomigény növelését hozhatja néhány olyan kormányzati intézkedés, ami bizonyos értelemben kényszerít intézményt és állampolgárt egyaránt az on-line tartalomgyártásra és -fogyasztásra. Ilyen például az, hogy 2004 január 1-tõl minden közszolgálati intézmény el kell fogadja az elektronikus fizetõeszközöket. Sõt mi több, a korrupcióellenes törvény egyik hozadéka az lehet, hogy az önkormányzatoknak kötelezõ módon saját honlappal kell rendelkezniük. Fontos elõrelépés, hogy a közbeszerzés egy része a jelentések szerint az államkincstárnak jelentõs megtakarítást hozva on-line folyik (https://www.e-licitatie.ro/). Komoly problémát okoz, hogy nincs hitelkártya-kultúra, az on-line fizetésre pedig mindmáig nincs lehetõség. Az elõrelépés a napokban történt a e-Sign itthoni megjelenésével, ami Románia elsõ elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást nyújtó cége. A bukaresti parlament már két éve jóváhagyta az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényt, de ez idáig egyetlen cégnek sem sikerült a távközlési és infotechnológiai minisztériumtól (MCTI) beszerezni a szükséges engedélyt ahhoz, hogy hitelesítési hatóságként mûködjön. A jogosultság megszerzése érdekében az e-Sign 500 ezer dolláros garancialevelet helyezett el a szaktárcánál, amely a törvény által elõírt, a tranzakciók biztosításához szükséges összeg. Az e-Sign az Adacom (a dél-kelet-európai információs biztonsági technológiával foglalkozó VeriSign Affiliate Trust Network cégcsoport tagja) partnere, s ez biztosítja a szükséges infrastruktúrát. Az e-Sign bejelentette, hogy jelen pillanatig 800 ezer dollárt költött a szükséges berendezésekre, s még további 4,2 millió dollárt kíván befektetni a saját infrastruktúra kiépítéséhez. Az egy évig érvényes digitális aláírás ára várhatóan 40 euró lesz, és tulajdonosának lehetõvé teszi a digitális dokumentumok kódolását és aláírását. Az e-Sign vezetõi 2006-ra már 10 millió dolláros évi forgalmat prognosztizálnak. Az idén fognak megjelenni az elsõ olyan hazai honlapok, amelyeken on-line lehet fizetni a Visa és Mastercard hitelkártyákkal, vagy melyeken e-bankolási mûveleteket lehet végezni. Ehhez viszont az szükséges, hogy egyre több hazai bank vezesse be a mûveleteket az eddig szabványoknál hatékonyabban titkosító nemzetközi standardot, a 3DES-t. A bank- és hitelkártyákat kibocsátó hazai pénzintézeteket április elsejei határidõvel kötelezték arra, hogy ezt vezessék be. Ha nem, elvesztik az ún charge back jogot, tehát nem írhatják jóvá ügyfelük számlájára azokat az összegeket, amelyek átutalását az ügyfél sérelmezi. 2.3. Sulinet-programok A hazai oktatási gerinchálózat, a RoEduNet rossz minõségû, ám ingyenes internetet nyújt felsõoktatási intézmények és középiskolák számára. Az ehhez szükséges korszerû hardverrõl egy másik projekt hivatott gondoskodni. A program 2001-ben indult, 2003 decemberéig összesen körülbelül 1200 gimnáziumot és szakközépiskolát szereltet fel multimédiás számítógép-hálózatokkal a szaktárca. A programban oktatási szoftverek fejlesztése és szakemberek képzése is szerepel. Az egész projektet a német AGW cég finanszírozza, az újrafinanszírozást a londoni székhelyû WestLB végzi. A számításaink szerint 30 ezer számítógépet illetve szervert, valamint nyomtatókat és szkennereket az IBM Romania, illetve a HP Romania szállítja alvállalkozóin keresztül. Fontos alternatívát nyújthat a hozzáféréshez az Erdélyi Magyar Tudományegyetem-Sapientia akadémiai gerinchálózata. A Csíkszerda-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad tengelyen mûködõ hálózat egyféle romániai magyar közszolgálati hálózat lehetne -- de most nem egyáltalán nem nevezhetõ annak, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy ilyen rendszerré kívánna válni. 2.4. Internetes penetráció Az internetes penetrációról megjelenõ adatok ritkák és ellentmondásosak. Kérésünkre egy neve elhallgatását kérõ szociológus, az egyik legmegbízhatóbbnak tartott közvéleménykutató iroda munkatársa néhány nem nyilvános adatsort szolgáltatott összeállításunkhoz. E szerint 2002 októberében a 18 év feletti lakosság 5,5%-a rendelkezik otthoni internet-kapcsolattal. 2002 szeptemberében a 15 évnél idõsebbek 9%-a legalább hetente egyszer on-line tartózkodik. E kilenc százalék 4,2%-a elsõsorban munkahelyrõl, 4,6%-a elsõsorban otthonról, 4 %-a elsõsorban ismerõsöktõl, 11,3%-a elsõsorban internet kávézókból, 4,4%-a elsõsorban iskolából vagy az egyetemrõl netezik. Egy kurrens hivatalos adatsor 2 millió romániai internetezõvel számol, ezzel szemben ezt a tömeget különféle külföldi becslések 800 ezer és egy millió közé becsülik. Gheorghe Rusu, a romániai internetszolgáltatók egyesületének (ANISP) elnöke szerint az igazság valahol középen van – õ körülbelül 1,5 millió netezõvel számol. 2.5. A tizenöt pont A 2002 tavaszán a romániai magyar IT-szakma, a tartalomszolgáltatók és az akadémiai-oktatási hálózat képviselõi egy 15 pontos prioritás-listát állítottak össze. Ezek a programpontok tömören és plasztikusan képzik le azt, hol is állunk ezen a területen. 1. Kutatások, felmérések az IT-piac helyzetérõl 2. Az akadémiai gerinchálózat romániai magyar gerinchálózattá fejlesztése 3. Ingyenes internetszolgáltató intézmény megszervezése, mûködtetése, ingyenes mail, hosting 4. Teleházak létrehozása és mûködtetése 5. Oktatási intézmények, közösségek számítógép-ellátottságának javítása 6. A számítógép otthoni felhasználásának széleskörû elterjesztése, számítógép-vásárlási programok 7. Az informatikai írástudás terjesztése 8. A távmunka használatának ösztönzése, határokon átnyúló együttmûködés támogatása 9. High-tech inkubátorházak, off-shore szoftverfejlesztõ központok létrehozása 10. High-tech kockázati-tõkealap létrehozása 11. Elektronikus piacterek kialakítása, üzleti információs rendszerek, gazdálkodó szervezetek webes megjelenése 12. Közszolgálati tartalomfejlesztés 13. A kultúra digitalizálása 14. A civil szféra webes megjelenítése 15. Szakmai partnerségi programok magyarországi és európai szervezetekkel 2.6. Egyéb hazai sajátosságok Hackerek A pikánsnál sokkal jelentõsebb sajátossága a romániai internetes kultúrának a hacker-társadalom folyamatos és kitartó jelenléte. Románia az elmúlt év második felében a tizedik helyrõl a negyedikre lépett elõ azon a listán, amely az internetes támadások szempontjából rangsorolja az országokat. A toplistát a vizsgált országok internetezõ lakosságának számához viszonyított hacker-támadások alapján állította össze a Symantec biztonsági technológiát fejlesztõ cég. 2002 júliusa és szeptembere között Romániában 10 ezer internet-felhasználóra számítva megközelítõleg 21,1 hacker-támadást hajtottak végre. A lista élén Irán áll, ahonnan 29,3 betörést regisztráltak. A második Kuvait 23,3-al, ezt követi Puerto Rico 22-vel. Románia után Lettország következik, innen ugyancsak 10 ezer felhasználóra számítva 18,7 támadás érte a különbözõ szervereket. A folyamatos támadások miatt több amerikai tárhelyszolgáltató egyszerûen letörölte az országot IP-térképérõl. Nemritkán romániai tartalomszolgáltató maradt ennek következtében romániai közönség nélkül. Ide tartozik, hogy csalások túl magas száma miatt számos e-boltban nem fogadnak el romániai rendeléseket. Szoftver-parkok Január végén avatták fel az elsõ hazai szofver-parkot. Az al-duna-menti Galacon Leonard Cazan gazdaságfejlesztési és elõrejelzési miniszter aláírta a projekt finanszírozásáról szóló szerzõdést a Cons Management Parc Soft Kft-vel, 10 milliárd lejt utalván ki az állami költségvetésbõl a park finanszírozására. A park szoftvergyártó- és fejlesztõ cégek számára biztosít olcsó irodahelyiségeket, pénzügyi és üzleti tanácsadást, könyvelési és védelmi szolgáltatást stb. A park fejlett technikai berendezésekkel rendelkezõ, legfeljebb 50 kis- és közepes nagyságú cég számára képes infrastruktúrát biztosítani. Kalózszoftverek A szoftverlopás elterjedtsége tavaly körülbelül két százalékkal 72%-ra esett, legalábbis a szoftvertolvajlás ellen küzdõ szervezet, a Business Software Alliance, a BSA adatai szerint. A BSA ugyanakkor azt is megállapította, az érdekelt szoftvergyártó cégek és az IT-ipar összesen 16,4 millió dollárt veszített emiatt. A két százalékos csökkenés ellenére a hazai kalózszoftver-arány még mindig a legmagasabban közé tartozik Közép-Kelet-Európában és világszinten is egyúttal: ebben a térségben Oroszországban használnak a legtöbben lopott szoftvert, ezután Ukrajna, Románia és Bulgária következik. A régió kalózszoftver-átlaga 67%. A Data Monitor gazdasági tanácsadó egyik elemzése szerint a romániai gazdaság évente 150 millió dollártól esik el a feketegazdaságban mûködõ kalózkodás miatt. Amennyiben a szoftverkalózkodás visszaesne, a kelet-európai informatikai szektor 83%-os növekedést érhetne el. Az IDC piackutató cég által írt tanulmány szerint új munkahelyek teremtésére nyílna lehetõség az elkövetkezõ négy évben akkor, ha Európa keleti országaiban visszaszorulna programkalózkodás. Az illegális szoftverhasználat 10%-os csökkenése Bulgáriában, Horvátországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában 2006-ig a piac 83%-os növekedését vonna maga után, ami összesen 26 milliárd dollárt jelentene. Világviszonylatban kelet-európai térség államaiban a legmagasabb a kalózszoftverek használatának aránya, éspedig 67%-os. HIRDETÉS |
SZAVAZÓGÉPSzerinted támadni fognak az oroszok Ukrajnában?
Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik
Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest?
Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé?
Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
|